Összefogás Mecsekszabolcsért Egyesület Telefon: +36 30/ 957 3960
Weboldal Bethlen Gábor alap támogatásával valósult meg!
Pécs-Mecsekszabolcs - (Szabolcsfalu)
Pécs-Mecsekszabolcs a Mecsek-hegység kelet hegyaljai lejtőjén, a Mecsektől alacsonyabb Szabolcsi hegy öleli
A hegy lábánál folyik a Szabolcs-patak. A Krisztics féle kartoték, mint ősi telephelyet említi e vidéket.
Pécs-Mecsekszabolcs története az Árpádkorba nyúlik vissza. Anonymus, a híres történetíró szerint Szabolcs vezér Előd fia volt, és a Csák nemzetség is tőle származik, sokan a honfoglalók második atyjának nevezik.
A Szabolcs név szláv eredetű, a Magyarok Krónikájában és a Képes Krónikában is előfordul. Hazánkban és a környező országokban is találunk Szabolcs nevéhez kötődő településeket. Meglepő, hogy Pécstől 15 kilométerre fekvő kis településen megtörtént ásatásokról, az ott fellelt kincsekről milyen kevesen tudnak.
Szabolcson Fehérhegy környékén tárták fel a kőkorszaki ember veremházát és kőeszközeit, ugyanitt a dombóvári hadiút mellé települt Ponta Mausnetia római település maradványait is megtalálták. Középkori iratok szerint ez a terület 1291-ben a pécsi Káptalan birtoka volt már Szabolcs néven, rajta vezetett keresztül a „Borkereskedők útja”.
1543-ban került török kézre. A pécsi kerület török adószedői 1582-ben 23 házát írták össze. 1706-ban, a Rákóczi szabadságharc alatt a Budai-vám környékén táborozó megszálló osztrák sereget a szabolcsiaknak kellett élelmeznie.
Fejlődés
A török hódoltság végével, Duna menti svábok, és francia szőlőtermesztők is letelepedtek ezen a területen. A század utolsó harmadában kezdtek nagy számban betelepedni, német és cseh anyanyelvű bányászok.
Pécs-Mecsekszabolcs területén a 19. század végén indult meg a kőszénbányászat és ekkorra tehető a külföldről érkező gránërok letelepedése.
Az 1910- ben tartott népszámlálás során, már 4081 lakója volt a falunak, és ezzel, a korabeli Magyarország, egyik legnagyobb lélekszámú faluja lett.
Kevesen tudják, de a mai Bogád, Romonya, Olasz, Hird, Somogy, Vasas is, egyházi anyakönyvezés szempontjából, a mecsekszabolcsi parókiához tartozott.
Már az 1700- as évek végétől megfigyelhető, a szomszédos községekből ide, és innen oda történő költözések, beházasodások, valamint a fent említett francia származású szőlőtermesztő család letelepedése is.
Mecsekszabolcs címerében, a szőlőt tartó oroszlán hűen ábrázolja, azt a több évszázados növénytermesztési kultúrát, amely szinte minden család életének része volt.
Az 1880-as években a filoxéra teljesen tönkretette a szőlőművelést, azonban a szabolcsi kőszénbányászat megjelenésével Szabolcs gyors fejlődésnek indult, 1891. évben már 3530 magyar és német lakosa volt, határában 1,5 millió q szenet termeltek. 1910-ben már 4081-en lakták, ebből 1200-an dolgoztak közvetlenül a bányászatban, és 2,8 millió q szenet termeltek.
1938-ban „Mecsekszabolcs nagyközség” a pécsi járásban.
A község területe 2269 kh. Lélekszáma 4671 fő. Lakosai közül magyar 4555, német 73, ezen kívül néhány tót, oláh, szerb, horvát anyanyelvű.
1947-ben Mecsekszabolcs önállósága megszűnt, a kiegyezés óta törvényhatósági jogú Pécs városhoz csatolták. Pécs-Mecsekszabolcs
Pécs
A festői szépségű Mecsek lábánál található hazánk ötödik legnagyobb városa Pécs, amely 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet nyert. Történelme több mint 2000 évre nyúlik vissza. Ma egyetemi város, katolikus püspöki székhely, a kultúra a tudomány és a művészet elismert központja. A középkorban épült fel a Pécs óvárosának szívéből kiemelkedő Székesegyház, melynek négy jellegzetes, 60 méteres tornya az épület négy sarkának monumentális díszei. Itt nyugszik Janus Pannonius költő, pécsi püspök, akinek ez időtájban nagyban köszönhető Pécs kulturális fejlődése.
