Pécs-Mecsekszabolcs Szabolcsbányatelep
Szabolcsbányatelep
Szabolcsbányatelep Pécs közigazgatási területén kívül, a Magyarszéki út északkeleti részén létesült, mint a DGT legjelentősebb telepe, Mecsekszabolcs, Felsőtelep néven (akkori szóhasználattal („Luft-coloni”).
Szabolcsbányatelep térképe
Az 1850–60-as években Riegel Antal bányavállalkozó nevéhez fűződött a kortársak által „Rigli”-nek nevezett György telep kiépítése. A területen 1872-ben a székesegyházi uradalom és a DGT közötti szerződés alapján már – a magyar nyelvű oktatás mellett – két iskola működött, egy illetve három tanteremmel.
Szabolcsbányatelepen 1913-ban 729 lakást tartottak nyilván, de összességében a lakásszám elérte a 800-at. A lakótelep villannyal, makadám úttal, vízvezetékkel és ötven méterenként vízvételi helyekkel, betonárkokkal volt ellátva.
Megépítették a közösségi igényeket kielégítő létesítményeket. Élelmitár, orvosi rendelő, társadalmi pékség, húsfüstölő, tűzoltószertár, sportpálya létesült.
Kultúrházat építettek, színpaddal, erkéllyel, színházi előadásokra is alkalmas kialakítással, és teremsportokra – asztalitenisz, sakk, boksz – felszerelt helyiségeket is tartalmazott. Ezeket a fi atalok lelkesen és eredményesen ki is használták.
A település kulturális központtá válását erősítette az 1930-as években a magántulajdonban létesült „Kobold Bioscop” mozi, továbbá az 1920-as években megépített – két épületből álló – társulati iskola.
Itt tanultak a telepi gyerekek, az István aknaiak, a környező területen élők és a Mecsekszabolcs faluban élők, mivel náluk csak 1-4 osztályos, katolikus iskola működött.
A képen 80-as években már mint Jó szerencsét mozikén ismerték.
A DGT és a város 1938-ban avatta fel a „Hősök terét”, ahol a Zsolnaygyárban készült monumentális emlékművel hirdették a hazafi ságot és emléket állítottak a bányákban és a haza védelmében hősi halált haltaknak.
Szent István akna
Szent István akna létesítésével munkáskezekre volt szükség, amelynek legkézenfekvőbb megoldása az akna közelében épített új lakások létrehozása volt. (Az aknát 1925-ben avatták.)
A tervekből végül csak készenléti lakótelep lett, amelynek lakásaiban olyan vezetőket, iparosokat és bányamentőket helyeztek el, akikre sürgős beavatkozások, katasztrófák elhárítása esetén volt szükség.
A közműveket a bányához kapcsoltan elkészítették, az ellátást megoldották.
A telepen szép kivitelű tisztviselő házakat is építettek. Legimpozánsabb épülete az 1922-ben átadott legényszálló volt, amelyen óratorony és óra volt elhelyezve. Erről órás háznak is nevezték.
