Mecsekszabolcs -képek a múltból-
„A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) építette a Jičínský program megvalósítása során, az 1920-as években, az út nyugati oldalán az első meszesi „colóniát” és az újhegyi lakótelepet. A bányák államosítása után, az 1950- es években indult meg első lépcsőben az út keleti oldalán, Fehérhegyig a városi jellegű tömbházak építése, zömmel komfortos, kisebb részben csökkent komfort fokozatú lakásokkal. Az 1960-as évektől az út nyugati oldalán a szabad területek beépítése ugyancsak többemeletes tömbházakkal, komfortos lakásokkal valósult meg. Fehérhegytől északi irányba, az út mindkét oldalán, kertes családi házak sorakoznak, nagy részük a volt szénbányák dolgozóinak, vagy utódainak tulajdonában van. A városrész emlékei Fehérhegyen, Közép- meszesen, a Schroll József úti parkban és a Zsolnay Vilmos út – Bányavasút utca kereszteződésében találhatók.”
szöveget írta: Schaller Károly
Képeket a helyi lakosság, illetve a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány és Kis-Nagy Gyula magángyűjteményéből válogattuk!
Tisztelt felhasználó!
Felhívjuk figyelmüket a képek egyedi vízjellel ellátott azonosítással kerültek publikálásra, felhasználásuk kizárólagosan a tulajdonos hozzájárulásával történhet!
Mecsekszabolcs nagyközség látkép az 1900-as évekből
Mecsekszabolcs "Szabolcsbányatelep" utcái
Kulturális élet a múltból képekben
Mecsekszabolcsi életképek a múlból
Azok a boldog óvodás évek
A játékokat a gyerekek részére a Mecseki szénbánya dolgozói készítették. A fotók a Lelovics kertben illetve az udvaron 1960-as években készültek. A gyerekek sokat voltak a természetben ahol különböző foglalkozáson vehettek részt. Az óvoda udvarán állt egy bányászok által készített barlang, mely nagy kedvenc volt a gyerekek körében. Játékosan tanulták a veteményeskert gondozását.
BÁNYÁSZ MÚLTIDÉZŐ
„Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság /DGT/ (Erste k. k. priv. Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft /DDSG/) (a továbbiakban Társaság) a 19. század második felétől a 20. század közepéig az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, ill. a két világháború közötti Magyarország, valamint Ausztria egyik legjelentősebb ipari nagyvállalatának, egyben a dél-dunántúli térség gazdasági „zászlóshajójának” is számított. Mindez pedig alapvetően annak köszönhető, hogy az értékes mecseki feketekőszenet a DGT által indított nagyipari bányászat korszerű formában kapcsolta be az említett időszak gazdasági vérkeringésébe, s ezzel megalapozta a több, mint két évszázados múltra visszatekintő pécsi szénbányászat európai rangját és ismertségét.
1852 és 1923 között az összes Pécs környéki bánya vétel vagy bérlet útján a DGT fennhatósága alá került. Ezzel a mecseki kőszénbányászatban elkezdődött egy tőkeerős, a termelés műszaki feltételeit a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése.”
Részlet Huszár Zoltán
(Integrációs kísérlet a Duna-medencében a 19. század végétől a második világháború kezdetéig
Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT/DDSG) története, pécsi bányászata, különös tekintettel a Társaság pécsi szociális és oktatási infrastruktúrájára),
Doktori (PhD) disszertáció.